Cassandra Clare nagysikerű könyvsorozatának első részéből, mint ahogy gondolom, mindenki tudja, aki olvasta a könyvet és szokott a neten szörfölni, hogy filmet is forgattak. A film valamikor a tavalyi évben jelent meg. Vannak akiknek a film, vannak akiknek a könyv tetszik jobban, sőt talán még olyanok is akadnak, akik mind a kettőt szeretik. De vajon melyik a jobb? Melyik nyeri el előbb a tetszésed: a film avagy a könyv? Erről szeretnék most írni, ezt a témát szeretném ezekben a percekben boncolgatni. 
 Én azon a véleményen vagyok, hogy vannak bizonyos esetek, amikor a könyv és amikor a film a jobb. Hogy vajon ez mért van így? Talán azért, mert az írón függ, hogy milyen könyvet ír és a rendezőnél dől el, hogy abból a könyvből milyen színvonalú filmet forgat. Ezekhez persze szükség van színészekre, akik a lehető leghitelesebben adják elő a jeleneteket. 
 Hogy ne csak az elvárásaimról beszéljek, bele is kezdenék a kritikámba. Szeretném elmondani, hogy én előbb a könyvsorozatot olvastam és nagyon megfogta a figyelmem. Annyira belemélyedtem az olvasásába, hogy a külvilágból nem mindig fogtam fel mi zajlik éppen. Próbáltam minél több időt a könyvek olvasásával tölteni. Mikor kijött a film is izgatottan vártam, hogy vajon milyen lesz. Olykor megnéztem egy előzetest vagy képeket nézegettem róla és akkor már vártam vajon mi is lesz pontosabban a filmben. Mi lesz az, ami eltér a könyvtől és mi lesz az ami nem. Persze az alap sztori meg néhány részlet ugyanaz. 
 Aztán mikor már a filmet is láttam, úgy elgondolkoztam azon, vajon ha más színészek játszották volna a karaktereket, jobb lett-e volna a film? Ha valaki más játszaná a főszereplőket, milyen lenne az alakítása? Vagy hogy mért pont ezeket a színészeket kérték fel erre a feladatra? Szerintem az összes karakterben, ami a könyvben megjelenik van valami, amit a színészek nehezen tudnak megfogni. Van valami kihívás bennük és ezt nem mindegyik volt képes hitelesen előadni. Volt pár alakítás, ami persze perfekt volt, de úgy vélem sokmindenbenlehettek volna jobbak. Én például Jace, Simon és Valentine alakját egészen más színészekkel tudtam volna elképzelni. Na meg Clary és az anyja sem volt éppen kedvemre való - nem azért írom, mert nagyon nem szeretem a színészeket, akik játszottak benne, csak azért, mert szerintem ehhez a feladathoz kicsit más színészek és színésznők feleltek volna meg. 
 Nem várom el, hogy egyetértsetek velem mindenben, de azért én úgy gondolom, hogy vannak akik nem csak azért szeretik a filmet, mert annyira rácuppantak a könyvekre, hogy az sem érdekli őket, hogy milyen is a film: mik benne a hibák és mik azok, amik miatt izgalmas. Szerintem ugyanúgy, mint nekem nektek is megvan a véleményetek és ha jól sejtem, sokan vagytok, akiknek nem tetszett valami a filmben. És ne higyjétek azt, hogy nem így van, mert egy apró dolog, akár Clary szobája, akár valami más a sorozatban biztosan van, ami nem tetszett. Hogy véglegesítsem a döntésemet, én inkább a könyvet választom: érdekesebb és a feltételeimnek, miszerint milyen egy fenomenális könyv, tökéletesen megfelel! 

Belegondoltatok már abba, hogy már csak két nap van a szünetből? Hogy kevesebb, mint 48 óra áll rendelkezésünkre, hogy itthon lustuljunk? Én nagyon nem szeretnék még suliba menni. Alig van már pár hét, de még van és ez már fárasztó, hogy tudjuk nem sok van már hátra a nyárig és valamiből biztosan kell javítani. Erre túlságosan kevés már ez a pár hét. Ma reggel is 9 körül keltem fel - de úgy hogy ébresztettek. Amit álmodtam abból csak arra emlékszek, hogy valami őrültség volt benne. Tulajdonképpen ez már nálam egy csoda, ha álmodok valamit. Délelőtt átjöttek még a nagybátyámék és elég jól elvoltunk. Most meg gondoltam írok egy-pár sort. Később valamikor majd írok pár cikket a 100-ról meg a Csontváros című könyvről és filmről. A második ilyen kritika szerű lesz, leginkább csak a különbségeket és a jó-rossz dolgokat fogom majd leírni. Ti hogy vagytok ezzel a témával? Szerintetek a film vagy a könyv a jobb? :)

Először is szeretnék boldog húsvétot kívánni mindenkinek és sok-sok locsolót! Kívánok mindenkinek sok-sok ajándékot. :) Remélhetőleg jól telt mindenkinél a reggel. Nálam ez úgy kezdődött, hogy reggel 7 körül anya ébresztett, de mondtam neki, hogy rosszul aludtam este, ami igaz is, így 9:45-kor megint felhívott és felkeltem. Reggeliztem meg nem csináltam semmit sem, ami érdemleges. Délután egy kicsit játszottam a kutyámmal, akit Bellának hívnak. Nagyon játékos kedvében volt, ezért amit először terveztem nem tudtam megcsinálni. Végülis kell neki a mozgás, mert egy kicsit talán nehezebb, mint a többi kutyus a fajtájából (fajtiszta német juhász). Utána bejöttem és csak bömböltettem a zenét - kipihenem a reggeli semmittevést. Tegnap hallgattam egy számot Nickelback-től, ami nagyon megfogott és azóta is az megy a fejemben. Nem tudtam kiverni az "If today was your last day" című számot. A szövege fogott meg nagyon: 

"...Ha a mai lenne az utolsó napod / És a holnap már túl késő lenne, / Búcsút tudnál mondani a tegnapnak?..."

Hiába is, nagyon Nickelback hangulatom van. Errefelé még az idő is rátesz egy lapűttal a kedvemre. Mindig csak aludnék és nem csinálnék semmit az ég világon. Kint nem süt a nap és még örülhetek, hogy kivételesen nem esik az eső. Mikor lesz már nyár? Azt már nagyon várom. Tervben van, hogy a nyaram egy részét a Balcsin töltsem: úszkálás, koncertek, mi egymás. Nem kéne aggódnom, hogy vajon milyen lesz az év végi angol vizsgám és a kompetencián is túl lehetnék már. De jó is lenne....

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem egy kicsit unalmas napom volt. Reggel felkeltem és segítenem kellett takarítani és délutánra már nem volt semmi dolgom. Unalmamban el is kezdtem egy történetet közben rockot hallgattam. Többek között ezért is az a bejegyzés címe ami. Ha nagyon tudni szeretnétek az egyik kedvenc bandám, a Guns and roses - Paradise city című remekműve, ami a Rock of age-ben is benne volt ha jól tudom. Még a 80'-as években alakultak és a rocktörténelem egyik legsikeresebb zenekara - nem véletlen, mert nagyon jók! Na szóval... Elkezdtem egy történetet, de még nem akarom felrakni, majd később, ha több fejezet is meglesz és a design is kész egy másik oldalon vagy blogon. Remélem majd az is tetszeni fog nektek. Őszintén sólva mára kifulladtam, nem tudok miről írjak. Talán az eső teszi, hogy ilyen "álmos" napom van, de most ötletem nincs miről kéne firkálnom, úgyhogy szerintem ki is fulladt a tudományom. :)

 Péntek van és még van nagyjából 4 nap a szünetből, azután már kezdődnek újra a szürke hétköznapok, amiket a suliban padokban ülve kell eltölteni vagy éppen testneveléssel, ami hetente 5x van egy héten. Mikor már kezdenél belejönni az egész napos semmittevésbe addigra fog véget érni a szünet. Ez mindig így szokott lenni nálam. A szünet első pár apján mindig sokáig fent vagyok és reggel olyan 10 körül fel is szoktam ébredni utána meg csak vagyok - segítek itthon és nézek ki a fejemből. Ma sem volt ez másképp csak éppen reggel 7 körül ébresztettek fel, mert el kellett mennem bevásárolni. Miután már minden megvolt hazajöttem és próbáltam kicsit pihenni. Egy ideig ment is. Aztán segítenem kellett főzni és hát a 100-nak is a legújabb részét csak megszaktásokkal tudtam megnézni. Az hogy most írok azt jelenti, hogy végre egy kicsit törődhetek az olyan dolgaimmal is, mint a blogolás és az ész osztogatása - merthogy mást most nem szándékoztam tenni. 
 Nemrég meglátogattam azt az oldalt, amit egyszer már belinkeltem - a nevén említve a Wolfbane-es oldalt, ahova felrakták a Prológust. Már írtam korábban is, hogy tetszik a történet amit kitalált az oldal szerkesztője. Most a prológust olvasva elgondolkodtam, hogy mi lesz benne a későbbiekben. Kíváncsi vagyok a többi részre is, szóval szerintem rendszeres olvasója leszek a lapnak! Ahogy leírta a bevezetőt nem volt kétségem, hogy érdemes rá felfigyelni. Lenyűgözött ahogy leírja a történéseket - szeretem ha így írnak. Már-már én is kedvet kaptam egy történet megírásához csak még nem vagyok benne biztos, mi legyen a téma. 
 Nos, most hogy ezt a témát is kiboncolgattam talán arról beszélnék, hogy nem találok olyan történeteket, amiket szívesen el is olvasnék - vagy azért mert már túl sok részt raktak fel, vagy pedig azért, mert vagy nem tetszik ahogy ír a szerző vagy nem tetszik maga a történet. De lehet ennek az oka az is hogy már sok rajongói írás, "fanfiction" szerepel a neten és így elmegy a kedvem attól, hogy olyan blogokat/oldalakat keressek ahol csak az első pár rész van meg. Gondolkodtam azon, hogy nyitok egy ilyen oldalt, ahova küldhetnek be írásokat mások is és én is tölthetek fel, de ez így rizikós lenne, mert nem tudni hányan lennének olyanok, akik hajlandóak lennének kitartóan írni. De ha mégis akadna olyan, akkor szívesen elkezdek egy oldalt, csak tényleg legyetek páran, akik küldenek írásokat! Akár linkeket is küldhettek és kirakom valahogy majd vagy ha gondoljátok, akiknek van olyan blogja, ahova a történetét tölti fel, nyugodtan linkeljék be azok a Vendégkönyvbe a blogjukat! ha tehetem én is felnézek rá és beleolvasok párba! :)