Sziasztok! Eljött ez a pillanat is! Az oldal átköltözik erre a címre: 

just-a-paradise-city

Az oldal cseréivel még beszélnem kell, meg átnézem még, hogy kik kerüljenek le, kik nem frissítettek egy ideje. Utána már azon az oldalon fogok jelen lenni! :)

Sziasztok! A mai napom nagyon jó volt. Reggel itthon voltam és nem csináltam semmit sem csak a Trónok harcának első könyvét olvastam, délután bementem a városba és találkoztam a "barátommal" (néha még magam sem hiszem el, hogy egy normális srácot találtam illetve hát ő talált rám). Kicsit bevallom furcsa, mivel egy ideig úgy voltam ezzel a dologgal, hogy nem kell szerelem és most meg nem tudok nélküle élni. Jó-jó tudom, túl nyálas volt, de ezt így tudnám leginkább meghatározni. A délután nagyon kellemes volt, bár úgy kezdődött, hogy mentem vásárolni és anyával találkoztunk, odaadtuk, amit vettem. (Ez előtt pizzáztunk.) Utána mentünk a helyi plázába, ahol órákat röhögtünk és jól éreztük magunkat. Vettünk egy újságot is, amiben kifiguráztuk a képen lévő személyeket. Nagyon jó volt. Most meg ugye hazajöttem és minden jónak vége szakadt. Nincs fent face-en, mert a haverjaival szórakozik most. Engem is meghívott, de nekem van akkora szerencsém, hogy az anyám nem enged be estére, mert csak hajnalban van busz és a többi és a többi... Nagyon jó mondhatom. Most meg elunhatom magam, mivel nincs fent és hiányzik az őrültsége. Pont az előbb néztem meg az új X-Men-t, ami tetszetős volt, de most még ez sem kötött le. Nem tudom mit kezdjek magammal. Azt mondta, majd megcsörget (én visszahívom) és beszélünk. Nincs sok pénz a telóján, ezért nem tud felhívni sem biztos. Na mindegy. Valahogy csak kibírom nem? :)

 Nos, arra gondoltam, hogy pötyögnöm kéne még egy ilyen kis filmkritika szerűséget. Erre alkalmasnak találtam a Másnaposok 2. részét, mert valamikor a nap folyamámn infón néztük és ha már elkezdtem, akkor be is fejezem. Nos, akkor vágjunk is bele! Kicsit akadékoskodva kezdtem el nézni bevallom. Nem túl sok jó dolgot hallottam róla, hogy pl ugyanolyan, mint az első csak más helyszínekkel. Jóllehet, hogy ebben van valami, de attól függetlenül vannak benne poénos, beteg dolgok. Én néhol már behaltam, de most komolyan. A történet azzal kezdődik, hogy az egyik szereplő, Stu megházasodni készül és hívja a barátait. Aztán egyszer csak elmennek sörözgetnek és pillecukrot esznek, amibe kevertek egy kis oda nem illő dolgot, illetve később rakják bele. Aztán az este után Bangkokban találják magukat és Teddy-t Stu menyasszonyának öccsét elvesztik. Itt kezdődik a kaland. Egészen beteg dolgok is vannak benne, de szórakozni jó. Ha unatkozol és van 2 órád, amiben nem csinálsz semmit, akkor rajta, nézd meg ezt az elmebeteg filmet és szórakozz! Hidd el, még a majom is ezt tenné a Rolling Stones felsőjével együtt! :) Na de komolyan, ez a film kikapcsolni egész jó. Én is azért néztem meg, mert 1) elkezdtük nézni infón és be akartam fejezni 2) nem tudtam mit kezdeni magammal.

Sziasztok! Hogyan lehet ez a pár nap jó és fárasztó? Hát elmondom. Kezdem az elején: hétfőn lezárt minket tanár biológiából és gazdaságiból, mind a kettőből 4-es vagyok. Kedden feleltem töriből, 5 lett. Szerdán ugye a kompetencia volt és találkoztam T.-vel. Délután bemutatott az egyik haverjának, aki elég normálisnak tűnt, egyben szórakozottnak, őrültnek (persze jó értelemben!). Ma meg töriből szintén feleltem, ami azt hiszem 5 lett, de év végén töriből is 4-es leszek! Most már elmondhatom, hogy javítottam is. Ma sajnos nem találkoztunk T.-vel, mondta, hogy a mai nap neki nem lesz jó. Holnap fogok majd vele találkozni, mikor suli nincs. Egy kicsit fáradt vagyok, bevallom. Előre láthatólag a 2 hét  ami kb még vissza van a következőképpen fog kinézni nálam, a naptáramban (amit amúgy nem használok):

• pénteken nincs suli (már mondtam) 
• jövő hét péntek-szombat osztálykirándulás Pesten
• utána hétfő pünkösd, amikor szintén nem megyünk
• utolsó nap 13. majd csak évzáróra jún. 20.-ra kell menni

Nagyjából ezek azok az események, amiket így előre tudok. Hogy mi lesz még azt nem tudom, de így leírva nagyon kevésnek bizonyul ez a pár hét. Ma is infón a Másnaposok 2. részét néztük, de nem fejeztük be és valószínűleg nem is fogjuk, mert valami levelezéses feladatokat fogunk majd csinálni. A hétvégén még kéne tanulnom angolra is. Ma pedig vettem 2 könyvet és kaptam kölcsön 2-t, de az egyik közülük ilyen misztikus/mitikus lényekkel foglalkozik. Írom is, miket szereztem: 

Kölcsön kapottak:

• George R. R. Martin - Trónok harca: Tűz és jég dala (első könyv)
• Szörnytan 

Amiket vettem: 

• John Pritchard - A sötétség kora
• Diablo - A vér szava 1.

Igen-igen, sikeresen kihagytam megint x napot, de mostanában vagy fáradt voltam, vagy el voltam foglalva az újdonsült barátommal, akivel volt, hogy hajnali 1 és 2 között is még beszélgettünk valamelyik nap. Hosszú napom/hetem volt. Hétfőn két angolom is van/volt és azon az év végi vizsga két feladatsorát/feladattípusát csináltuk meg. És ma is angolon a hallás készséget írtuk meg, jövő héten pedig a szóbelik lesznek 3 órán keresztül. Nagyon fárasztó volt. Viszont ettől függetlenül a mai napom nagyon jó volt. Első órában megkaptam a nyelvtan dolgozatom, amit előző órán írtam (az egész osztály írt) - 5-ös lett, csak 1 hibám lett. Nem sejtettem, hogy 5 lesz, mert úgy éreztem ez is olyan 4 környéki lesz. Aztán történelmen 6. órában, amit ugyanaz a tanár tart kihívott felelni. Rákóczi szabadságharcból kellett volna, de mondtam, hogy nem voltam ott az egyik óránl, amin vették, ezért a Bocskaiból feleltem és meglepetésemre 5 lett az is, de még csütörtökön felelek a Rákóczi szh.-ból, azt nem úszom meg. Eddig abban a kis hitben éltem, hogy a történelemhez nem nagyon értek. Aztán ma kiderült, hogy lehet, van hozzá agyam, csak lusta vagyok tanulni rá. Be kell valljam, meglepetésként ért az, hogy ennyire jó lett. Lehet, hogy már 5000 alkalommal átnéztem azt az anyagot és még óra előtt is tanultam, de nem is hittem volna, hogy ennyire tudom. Ha nem szúrom el a csütörtöki felelést, akkor még 4-es is lehetek történelemből. Összefoglalva megérte bemennem ma. Kellemes meglepetés volt ez a számomra. :)

Sziasztok! A mai napom egy kissé hogy is fogalmazzam meg. Érdekes volt és elgondolkodtató. Ez mind egy szóhoz kapcsolódik. Most biztosan azt kérdezitek, hogy mért pont egyetlen szóhoz (vagy valami hasonlót). Nyugodjatok meg, ezt is el fogom mesélni. A mai napomról nem tudok semmi érdekeset sem mondani. Egyik sem olyan érdekes, mint amit mostanra terveztem. Voltatok már úgy, hogy tudtátok, hogy a srác, aki rád írt normális és különleges? Vagyis had fogalmazzam meg jobban. Történt már veletek olyan, hogy egy srác bejelölt titeket, elkezdett beszélgetni veletek és minden jó volt? Minden az ég adta világon? Mikor találkoztatok akkor is minden tökéletes volt? Én most ebben a helyzetben vagyok. Ma találkoztunk megint és minden jó volt, mint mindig. Közös téma, megétjük egymást stb... Akkor lepődtem meg, amikor kimondta a bűvös szót: "Szeretlek". Ez elgondolkoztatott. Rá kellett jönnöm, hogx az eddigi kapcsolataim felszínesek voltak és ez miatt kicsit én is az voltam. Nem tudom, milyen egy normális kapcsolat, félek is tőle. Félek elkötelezni magam valami mellett, pedig tudom, hogy nekem az lenne jó. Tudom, hogy hosszabb kapcsolatot szeretnék, de nem tudom hogyan megy ez. És van bennem valami, ami azt súgja, nem vagyok jó a szerelemben. Hogy nekem nem jó, ha szerelmes vagyok. Folyton azon töröm az agyam, hogyan szerethetett belém az a srác (nevezzük T.-nek). Eddig mindig eldobtak, de most mikor egy szikráját látom a talán igaz szerelemnek mégis félek. Félek az ég adta világon mindentől, de leginkább attól, hogy megbántom valamivel. Hogy olyannal bántom meg, amivel nem szeretném és ezt a hibát nem tudom helyrehozni. Félek... A másik dolog nem más, hogy nem szeretném elsietni ezt az egészet, de ő sietteti kicsit. Alig pár hete ismerjük egymást, de már kimondta a "szeretlek" szót. Jóllehet, hogy van közös témánk, tudunk egymással beszélgetni, de valami furcsát érzek és nem tudom mi az. Valami mintha siettetne, ezt érzem. Mintha a síneken futnánk ki az alagútból, miközben a hátunk mögött egy vonat közeledik felénk és kicsi az esélye, hogy kijutunk belőle élve. Szeretem T.-t, mert van benne valami különleges, de magamban ilyen téren nem tudok bízni. Hogy mit szeretnék? Egy sokáig tartó kapcsolatot. Kivel szeretném? T.-vel, kivel mással. Hogyan szeretném? Normálisan, úgy hogy nem gondolkodok ilyeneken. Szeretnék nem gondolni erre. Szeretném ezt az egész feltevésem, megállapításom elfelejteni, csak a mának élni és élvezni, hogy lehet holnapom. Hogy van esélyem a túlélésre. De gőzöm sincs róla, hogyan tehetném magam ezen túl. Nem akarok megkérdezni senkit sem, aki a környezetemben él. Anyának nem akarom elmondani, mert valószínűleg nem értene úgy meg, mint ahogy szeretném. Így le kellett ezt írnom. Reménykedni tudok csak, hogy lesz valaki, aki segít nekem ebben az egészben. Hogy valaki lesz olyan kedves és ellát néhány tanáccsal. Mindemellett eldöntöttem, hogy komolyan beszélek majd legközelebb T.-vel, hogy mik az érzéseim (nem a "szeretlek"-re gondolok, hanem saját magamba fordított bizalmamba). Jó döntést hozok vajon?